11.11. Márton napja – Márton napi lámpás felvonulás

Márton napja alkalmából az alsó tagozatosokkal a napközi keretén belül lámpás felvonulást tartottunk Szent Márton tiszteletére.

Erre a napra hangolódva a gyerekek technika órán, napköziben vagy otthon szebbnél szebb lámpásokat készítettek és különböző libás dalokat, mondókákat tanultak a néptánc tanítók segítségével, amelyeket nagy lelkesedéssel adtak elő, miközben körbejártunk az épületben.

Szent Márton legendája 

Szent Márton és a lúd kapcsolatára vonatkozóan több magyarázatot is ismerünk. A legelterjedtebb az a legenda, mely szerint Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. […]

A középkorban a jeles szent tiszteletére bort ittak és kövér ludat ettek, ugyanis az akkori naptárakban az óév utolsó jeles napjának számított.

Szent Márton lúdja kifejezés – főként a Dunántúlon – utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. “Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Szent Márton napjára általában megforr az újbor. “A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a mondás. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba.

Néhány szólásunk is megörökítette Márton lúdját, pl. “Sok Szent Márton lúdja elkelt azóta”, mely az idő múlására vonatkozik, hogy bizony régen volt az már! A “kövér, mint Szent Márton lúdja” mondás aligha szorul magyarázatra.

(Forrás: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_marton )