Május utolsó napján egy, már hagyománynak számító programon vettek részt iskolánk 1-6. osztályos tanulói, az IPOLY-VÖLGY KINCSEI természetismereti napon, Ipolyvece határában, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén. A programot a környék oktatási intézményeiben tanuló általános iskolások és óvodások számára szervezik egy projekt keretében immár évek óta nagy sikerrel.
Két turnusban érkeztünk a helyszínre, mert Fontányi Andrea tanárnő színjátszói és az énekkarosok egy délutáni fellépésre készültek, így sietniük kellett vissza az iskolába.
Megérkezésünkkor öt természetismereti és egy kézműves sátor várt ránk. A gyerekek az érdeklődésüket leginkább felkeltő interaktív foglalkozásokon vehettek részt, melyeken a fokozottan védett Ipoly-parti mezők és vizek élővilágával ismerkedtek meg. Az apró és nagyobb rágcsálók, emlősök, hüllők, kétéltűek, madarak, rovarok életmódját, a kialakult táplálékláncokat, az élőhelyeik növényvilágát fedezhették fel a hozzáértő pedagógusok, biológusok, természetvédők vezette állomásokon. Mindent szabad volt megfogni, megtapogatni, sőt mikroszkóp alatt megvizsgálni is, és nem volt ciki butaságokat kérdezni sem.
A korábban érkező csapatnak lehetősége volt elkirándulni az Ipoly-partra is. Érdemes tudni, hogy az Ipolynak ez a szakasza szabályozatlan, természetes állapotában maradt meg, így a legmagasabb védettségi besorolásba tartozik. Felsőseink történelmi játszóházon próbálhatták ki magukat. Nemcsak megismerkedtek magyarországi váraink jellegzetes fegyvereivel, de korhű, sodronyinges vitézi ruhákba öltözve meg is vívhattak egymással. Mondani sem kell, mennyire élvezték a dolgot, miközben játszva tanultak.
Legnagyobb érdeklődés az állatbemutatót övezte. A rendkívül jó humorú előadó vadászatra beidomított réti héját, baglyot és sünöcskét hozott magával, valamint Büdit, a vadászgörényt. A gyerekek megsimogathatták a sün tüskéit, behúzott nyakkal várták, hogy jutalomért átrepüljön a fejük felett a héja, és nagyokat kacagtak Büdi mókás bukfencein. Hatalmas hahoták közepette észrevétlenül is sokat tanultak ezeknek az állatoknak az életmódjáról, s nem utolsó sorban a felelős állattartás fontosságáról.
A gyönyörű nyári időben gyorsan elszállt a délelőtt. Mielőtt haza indultunk volna, még megettük az iskolában kapott hideg ebéd-csomagot. Nagyon tetszett, hogy a szervezők szándékosan nem helyeztek ki szemétgyűjtőket, hogy haza kelljen vinnünk, amit a kirándulásra magukkal hoztunk. Nem is hagytunk magunk után egy fecni papírdarabot sem!
És persze hátra volt még, amire egész délelőtt sóvárogva vártak a gyerekek: a szalmabálákon való ugrálás, valamint a traktorok és egyéb mezőgazdasági nagygépekbe való beülés lehetősége. Volt is nagy sorállás, hiszen mindegyik óriás gépet ki akarták próbálni.
Mindent összevetve, csodálatos nap volt! Nem egyhamar fogjuk elfelejteni!