Szakmai beszámoló
Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola
Határtalanul tanulmányi kirándulás Erdélyben
Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2024/1-001850
Kirándulás időpontja: 2025.04.01-06.
Résztvevők: 23 tanuló + 2 kísérő tanár
2025. április 1-jén a hajnali órákban elindultunk Erdélybe, a Határtalanul tanulmányi kirándulásra. A 83 fős emeletes buszra elsőként szállhattunk fel, majd csatlakoztak hozzánk a balassagyarmati és a szügyi általános iskola diákjai és kísérő tanárai.
Útközben többször is megálltunk rövid pihenőkre, míg el nem értünk első állomásunkra, Bánffyhunyadra, ahol megcsodáltuk a helyi református templom fakazettás mennyezetét és a kalotaszegi hímzésekkel teli templomot.
A templomról sok érdekességet hallhattunk Jakab Mihály lelkipásztortól.
Fakazettás mennyezet
Kalotaszegi hímzés
Gyönyörű tájakon vezetett az utunk Korondra, ahová a kora esti órákban érkeztünk meg, ezt követően rövid eligazítás után elfoglaltuk szállásunkat a Patakmenti Panzióban.
Másnap, április 2-án a nap nagy részét Korondon töltöttük, ahol a helyi műhelyek munkájába nyerhettünk betekintést.
Elsőként megismerkedtünk a taplász foglalkozás rejtelmeivel és a taplógomba széles körű felhasználásával.
A medvékről is hallhattunk érdekességeket, miután a műhelyvezető egyben vadőrként is tevékenykedik.
A következő műhelyfoglalkozás felé vezető sétánk során megcsodálhattuk a falu tájjellegű építkezését, gyönyörű székelykapuit, valamint a települést körülvevő festői szépségű tájat. A szövőműhelyben egy fiatal szövőnő mutatta be az őseitől megörökölt mesterséget, amelyet a gyerekek ki is próbálhattak.
Egy nagy sétát téve eljutottunk az ebédünk színhelyére, ahol helyben készült termékeket kóstolhattunk a helyi gazdák jóvoltából. A finomságok között szerepelt: kemencében sült kenyér, házi sajtok többféle ízesítésben, lekvárok és gyógyteák. Mindezeket gyönyörű környezetben fogyaszthattuk el.
Sűrű volt a program, a szervezők igen gazdag programkínálattal leptek meg minket, mert még mindig volt látnivaló Korondon: a sófeldolgozó üzembe is ellátogattunk, valamint bemutatták nekünk a parajdi só széles körű feldolgozását. A termékekből lehetőségünk volt vásárolni is.
Még ugyanezen a napon ellátogattunk Farkaslakára, ahol elsőként kürtőskalácsot készítettünk és kóstolhattunk.
A forró parázs körül izzott a levegő…
Ugyanitt, Farkaslakán koszorút helyeztünk el Tamási Áron síremlékénél, majd az író szülőházát is megtekinthettük.
Rengeteg élménnyel, kicsit megfáradtan érkeztünk szálláshelyünkre, ahol finom vacsorával vártak bennünket.
Harmadnap, április 3-án egy szívszorító helyszínre mentünk: Bözödújfaluba, az elárasztott falu kopjafáihoz, ahol az emlékparkban Szőcs Lajos, a Szalmakalap Múzeum tulajdonosa mesélt nekünk a szörnyű tragédiáról és a magyarság helyzetéről Székelyföldön. A park annyi kopjafát őriz, ahány ház volt a faluban, a siratófal tartópilléreire az árvízben elhunytak neveit írták fel.
Április 4-én, a negyedik napon Csíkszentsimon felé vezetett az utunk, ahol a Csíki csipsz gyárat látogattuk meg, de sajnos a gyártást nem tudtuk megtekinteni technikai okok miatt, viszont kárpótlásként mindenki kapott egy-egy csomag Csíki csipszet.
Ezután jutottunk el Csíksomlyóba, a kegytemplomba, majd, aki elég erőt érzett magában, felment a nyeregtetőre, ahol a pünkösdi búcsúkat tartják több százezer magyar ember részvételével.
A nap végén folklór esten vettünk részt Korondon a művelődési házban, ahol meghallgattuk a helyi fúvós zenekart, néptáncot láttunk és elénekeltük együtt a Nélküled c. dalt.
Április 5-én a Határtalanul kirándulás legizgalmasabb napjára ébredtünk, amikor is kora reggel elindultunk felfedezni Erdély egyik legcsodálatosabb természeti kincsét. A mintegy háromórás úton szemet gyönyörködtető és lélekmelengető látvány tárult elénk, ahogyan egyre élesebb hajtűkanyarokkal teli szerpentinen haladtunk felfelé. Úgy éreztük, mintha mesében lennénk…
Gyergyószentmiklós és Békás között húzódó főútvonal mentén található az 1256 méter magas Pongrác-tető.
Bucsin-tető
Gyergyói-havasok
Végre megérkeztünk, és egy csodavilág tárult a szemünk elé, a Békás – szoros, Erdély legszebb szurdokvölgye.
A Békás – szoroson átkelni sosem volt veszélytelen, sőt, a pokolba való leereszkedéshez hasonlították. Három részből áll, úgy, mint a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka.
Bátor csapatunkkal végigsétáltunk a szurdokban, és elmondhatjuk, hogy megjártuk a „Pokol torkát” …
A Békás – szorostól visszafelé haladva utunk a Gyilkos – tóhoz vezetett. A legendák övezte tó 983 méter magasan terül el, és nem véletlenül választották meg Erdély egyik csodájának. A semmiből keletkezett, 1837 egy viharos estéjén. A felette magasodó Gyilkos-hegy megázott talaja megcsúszott, a völgybe zuhant és elzárta a Hagymás, Cohárd, Vereskő és Likas patakok medrét. A torlasz hatására a víz tóvá duzzadt és kialakult ez a természeti ritkaság.
Gyönyörű helyeken jártunk, melyeket fájó szívvel hagytunk magunk mögött. A hosszú úton kissé elfáradtunk, ám felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk.
Április 6-án, vasárnap, reggeli után elbúcsúztunk szállásadóinktól, és csomagjainkkal együtt autóbuszra szállva elindultunk hazafelé.
Érsekvadkert, 2025. április 15.
Készítették: Balláné Csordás Ildikó és Temeláné Csernák Bernadett
kísérő tanárok
Egy kirándulás margójára …
– Idézetek a gyerekek élménybeszámolójából –
„Nagyon tetszett, szép helyeken voltunk, új kultúrákat, hagyományokat ismerhettünk meg…”
„ ….. igazából nagyon jól éreztem magam, szívem szerint maradtam volna még.”
„Ezek mind csodálatos helyek, érdemes elmenni az osztályoddal egy ilyen remek kirándulásra.”
„Személyes tapasztalat alapján az étel bőven elég egy tizenéves számára”
„Meglátogatjuk elcsatolt gyönyörűséges tájainkat, és ott született költőink síremlékét.”
„Én már nagyon el szerettem volna jutni Erdélybe. Egy nagy álmom teljesült a pályázatnak köszönhetően.”
„Minden nap legalább négy – öt programon vehettünk részt. Ez egyrészről jó volt, mivel nagyon sok szép tájat láthattunk, sok szép helyre eljuthattunk. De szerintem kicsit sok volt ez a program mennyiség, ugyanis nagyon feszített volt a tempó.”